Figyelem! Normálisember-kompatibilis karatés bejegyzés - most direkt nem használtam trükkös kifejezéseket, hogy bárki el tudja olvasni.

Edzés közben rácsodálkoztam, hogy körülbelül 50%-kal erősebbnek érzem magam, és legalább ennyivel szebbnek is. Aztán rájöttem, hogy ez annak köszönhető, hogy edzés előtt makivaráztam, és felhajtottam a karate ruha ujját, és elfelejtettem lehajtani mikor elkezdődött az edzés. Még egy ideig beleéltem magam, hogy milyen félelmetesen nézhetek ki alapállásban, aztán szólt az egyik lány (persze, hogy a nők szúrják ki az ilyesmit) hogy ezt nem szabad, le kellett hajtanom. Második edzésen meg felkötöttem egy hachimakit (akik annyit értenek a karatéhoz mint Ding - de mégis elolvassák, mert a szüleim ;) - azoknak elárulom, hogy ez a fejpánt) a célból, hogy ne izzadjak mindent össze, de mondták, hogy de hát ezt tilos, vegyem le. Na oké, mondom, legalább a dress-code szigorú, ha már végig lehet röhögcsélni egy fél edzést. Meg mellesleg az milyen vicces már, hogy általában otthon mindig én panaszkodom edzésen, hogy csukjuk már be az ablakot, mert szétfagyok, itt meg én vagyok Magó "Edzés-végén-kicsavarom-a-fejpántomból-a-fél-Velencei-tavat" Tibi. Feltéve ha használhatnék fejpántot ugye. Múltkor lejött egy ausztrál fickó az egyik gyakorlásra, borzasztó jó volt, mert ő még nálam is jobban izzadt. Szerencsére javul az időjárás, ma például fel kellett vennem egy pulcsit mikor jöttem hazafele éjszaka.

Katáztunk, hmm. Meg bunkai is volt (így hívják a kata értelmezést, amit párosban gyakorol az ember) Tanítok két jó kis kifejezést, hogy ne kelljen folyton mondogatni, hogy "egy számolásra egy technika", és "egy számolásra egy oldal", és ezek nem az "ESzET"/"ESzEO" mozaikszavak lesznek. Az előbbi a "kitte", a másik a "renzoku". Az "egy számolásra végig" kifejezést nem tudom, mert olyat még sosem csináltunk (!).

Legalább mostanában használom a makivarát. Nagyon jó makivarát tud a mester építeni, pont ideális a merevsége, meg minden. A magassága sajnos messze nem szerencsés - japanese-size. A tükrök is úgy vannak elhelyezve, hogy egyikben sem látszik a fejem, pedig néha igazán megnézném hogy elég ijesztő arcot vágok-e. Huhahaha.

Ma volt egy fantasztikus újítás, mégpedig ippon kumite helyett nihon kumite volt, ami azt jelenti, hogy két tetszőleges, előre bejelentett technikával lehetett támadni. Mmmm.

Igazából megértem azt is, hogy nem annyira fegyelmezettek az edzések - épp eleget feszengnek szegény japán rabszolga-üzletemberek a gyárban, nem csoda, hogy kieresztenek egy kicsit itt edzésen. A hangulat végül is jó, a mester is vevő egy kis viccelődésre, sőt legtöbbször ő generálja azt. Az egyetlen dolog, amit nem értek, az a bénázás tolerálása. Amennyi idő alatt sikerül összehozni egy kihont tíz embernek, ráadásul még csak szabályosan sem kell állni, hát annyi idő alatt Jersi mester legalább százig elszámolna, ami ugye egyértelműen determinálná a bünti-fekvők számát. Annak az esélye, hogy valaki, akit kihív a mester elsőre azt csinálja amit kéne, hát elenyészően kicsi, aminek a következménye leginkább az, hogy egy jót nevetünk, mint a Benny Hill show-n. Persze itt most egy kicsit túlzok, hogy érdekesebb legyen a történet, de mindenesetre igaz, hogy legalább kétszer néztem végig hitetlenkedve egy-egy fekete-övesek által produkált 5 perces szánalom-bemutatót. Ma meg például az egyik első kyu-s srác páros gyakorlat közben véletlenül kétszer egymás után ugyan azt a védés-visszatámadást csinálta, és mondta, hogy akkor most várjak egy pillanatra, mert kitalál valami mást. Legalább 5 másodpercet vártam, amíg homlokráncolva kigondolt valamit, és intett, hogy mehetek. Az agyam megáll. Persze az is benne van a pakliban, hogy barna övet három év után osztanak. Azt hiszem ide is átragadt a japán munkáltatói politika, miszerint a bérezés kevésbé teljesítmény-arányos, inkább attól függ, hogy mennyi ideje van valaki a vállalatnál. De erről inkább nem mondok határozott véleményt, mert a katákat tudják, és lehet, hogy csak ez számít. Nem értem én ezt az egészet, Réti mester nem ilyennek festette le az itteni edzéseket. Biztos vagyok benne, hogy sok minden változott harminc év alatt.