Kedden ellátogattunk a CEATEC 2006 kiállításra (Combined Exposition of Advanced Technologies) természetesen munkaidőben. Ez a legnagyobb elektronikai expo Ázsiában, úgyhogy gondoltuk biztos mély betekintést nyerünk majd a legújabb furmányokba. Ez sajnos nem sikerült, viszont láttunk kurva kicsi chipeket, és kurva nagy tévéket, valamint összegyűjtöttünk három hektár erdőnyi szórólapot, négyzetméterenként legalább húszezer kanjival.

Amiért mégis érdemes volt kimenni, a munkakerülésen felül, az az, hogy a szórólapokat gyakorlatilag a valószínűleg nemrég rendezett erotika-kiállítás hosztesz ruhába öltöztetett résztvevőitől vehettük át. A kiállítók remek érzékkel ismerték fel itt Japánban, hogy a félstadionnyi, laboratóriumi körülmények által a világi örömök elől elzárt mérnököt leghatékonyabban szép nőkkel lehet becsalogatni a standra. Nagyjából következtetni lehetett a cég vagyonára a hoszteszek alapján. Sajnos a Toshiba félreértékelhette a szép nők marketingértékét, a felhozatal meglehetősen szűkre szabott keretre utalt. Legszimpatikusabb cég a Hitachi volt, fél órát töltöttünk a standjukon, bár nem tudnám pontosan megmondani, hogy milyen technikai vívmányokkal járultak hozzá a szórakoztató-elektronika fejlődéséhez.

Miłosz barátommal kelet-európai rutinnal gyűjtöttünk össze minden fellelhető ajándéktárgyat, így nap végén többek között két táskát, egy csavarhúzókészletet, elemlámpát, ragasztószalagot, egy zacskó purpurit, és három kiló savanyúcukrot vihettünk haza fejenként.